Call of Duty és a fiatal traderek

Van valami, amire a Call of Duty megtanítja a fiatalokat, és aminek nagy hasznát veszik a tőzsdei kereskedés során. Ez a valami a kudarctűrés.

A Z generációt szokás ütni-vágni, becsmérelni, elítélni, lesajnálni. Nem minden alap nélkül, ugyanis az internet generációja nehezen illeszkedik a világháló előtti generációk által felállított követelményrendszerekbe.

Az internet az élmény körül forog, és ez a generáció élményfüggő. A közösségi média, a VOD-szolgáltatók, a Steam és a többi digitális birodalom kiszolgálja a Z generáció élmény iránti éhségét, aminek nyomát sem leli a munkaerőpiacon.

A gyors, instant élmények non plus ultrája a videojáték. E piacon a Call of Duty az egyik legsikeresebb termék, amely milliárd dollárokat hoz a mögötte álló cégeknek, olyan tevékenységre kárhoztatva fiatalok millióit, amelyből látszólag semmi olyat nem profitálnak, amit felhasználhatnának az élet más területén.

Vagy mégis?

Valós tapasztalat, hogy a Z generáció azon tagjai, akik rendszeresen játszanak Call of Duty-szerű játékokkal, ahol nagyon gyorsan meg lehet halni, a tőzsdei kereskedésben előnybe kerülnek, mert érzelmileg jól tudják kezelni a bukásokat.

A kezdő trader gyorsan bukik, és ahogyan egyik bukás jön a másik után, úgy megy el a kedve az egésztől.

A tipikus trader jóval azelőtt feladja, hogy beletanult volna - elsősorban nem az anyagi veszteség miatt, hanem az újabb és újabb bukástól való félelem miatt.